Virtual tourért kattints ide!
A három út kereszteződésében található (innen a neve is) Piazza Fontana di Trevi, Róma egyik legjellemzőbb, legvonzóbb terecskéje. Ha nyugodalmasabb időben közelítünk feléje, már a szűk utcában halljuk a víz muzsikáját. A Fontana di Trevi a víz vibráló, majd dúsan ömlő áradásának és a szikla, a kő mozdulatlanságának - a mozgásnak és a nyugalomnak - nagyszerű ötvözete. A reneszánsz korban még csak egyszerű vízmedence volt a helyén, de XII. Kelemen pápa megbízására Niccolo Salvi tervei alapján megszületett a barokk másfél évszázados színjátékának nagyszerű fináléja. A megvalósítás 1735-tol 1762-ig húzódott.
Ekkor helyezte el Pietro Bracci Neptunus szobrát a monumentális homlokzat középső fülkéjébe. Az aprócska térhez viszonyítva súlyosan túlméretezett XVIII. századi kút egyszerre diadalív és a régi Palazzo Poli homlokzata. A szobrok, a szárnyas paripák, a vízből felbukkanó tritonok mozgalmas alakjai, a plasztikai formák áradása együtt él a víz áramlásával. A homlokzat középrésze antik diadalkapura emlékeztet. Ennek árnyékos boltozatából lép elő Neptunus, a tengerek istene. Az ő alakja a kapocs a mozgalmas előtér és a mögötte emelkedő homlokzat között. A mozgás, áramlás még a szomszédos fülkeszobrokban is erőteljesen rezonál.
A három út kereszteződésében található (innen a neve is) Piazza Fontana di Trevi, Róma egyik legjellemzőbb, legvonzóbb terecskéje. Ha nyugodalmasabb időben közelítünk feléje, már a szűk utcában halljuk a víz muzsikáját. A Fontana di Trevi a víz vibráló, majd dúsan ömlő áradásának és a szikla, a kő mozdulatlanságának - a mozgásnak és a nyugalomnak - nagyszerű ötvözete. A reneszánsz korban még csak egyszerű vízmedence volt a helyén, de XII. Kelemen pápa megbízására Niccolo Salvi tervei alapján megszületett a barokk másfél évszázados színjátékának nagyszerű fináléja. A megvalósítás 1735-tol 1762-ig húzódott.
Ekkor helyezte el Pietro Bracci Neptunus szobrát a monumentális homlokzat középső fülkéjébe. Az aprócska térhez viszonyítva súlyosan túlméretezett XVIII. századi kút egyszerre diadalív és a régi Palazzo Poli homlokzata. A szobrok, a szárnyas paripák, a vízből felbukkanó tritonok mozgalmas alakjai, a plasztikai formák áradása együtt él a víz áramlásával. A homlokzat középrésze antik diadalkapura emlékeztet. Ennek árnyékos boltozatából lép elő Neptunus, a tengerek istene. Az ő alakja a kapocs a mozgalmas előtér és a mögötte emelkedő homlokzat között. A mozgás, áramlás még a szomszédos fülkeszobrokban is erőteljesen rezonál.
Azután a szobrok mindinkább kilépnek a fülkéből. Már az antik Róma a kutak városa volt. Azután elpusztultak a vízvezetékek, s csak nagy költségek árán tört ismét utat az éltető elem, a víz a város kőrengetegébe. A Fontana di Trevi vize - az Aqua Virgo -, mely egykor Agrippa termáit táplálta, a római kutak királyának éltető eleme lett. A Fontana di Trevi előtere nemcsak az idegenek kedvelt találkahelye. Mint színház nézőterén, az íves vonalú medence peremén és körpadjain zsúfolódik Róma népe is. A tiszta, zöldeskék víz alján apró pénzdarabok csillognak. Talán a kút páratlan látványa ébreszti fel a látogatóban a vágyat, hogy Rómába visszatérjen, s az eléje táruló mesevilágtól elkápráztatva mintha egy pillanatra hinne is abban, hogy a vízbe dobott pénzdarab még visszahívja Rómába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése